-> Honnan tudom, mikorra esik az ovulációm?
Tag Archives: menstruáció
Menstruációs ciklus
A nemi érettség kora a pubertástól a változókor (klimaktérium) időszakáig tartó, körülbelül 3 évtizedes időszak. Erre a termékeny életszakaszra jellemző a rendszeres hormonális ciklus, valamint a fogamzásra és a terhesség kihordására való képesség. Így tehát a menstruációs ciklus élettani változások folyamata a női szervezetben, ami a nemi hormonok irányítása alatt áll. Az emberen kívül csak az emberszabású majmoknál fordul elő ez a ciklus, ellentétben a tüzelési ciklussal, ami a legtöbb emlősnél megfigyelhető.
Betét vagy tampon? Esetleg valami más?
Mi Nők ideális esetben rendszeres időközönként szembesülünk azzal a ténnyel, hogy Nővé értünk, hormonrendszerünk ideálisan működik, hónapról hónapra megérik egy-egy petesejtünk, ami ha nem találkozik “álmai királyfijával”, akkor a megtermékenyülés nem következik be, ezáltal a havonta újra és újra felépülő, átalakuló méhnyálkahártyánk vérzés kíséretében hüvelyünkön keresztül távozik.
Betét, ami környezetkímélő
Szeretnék figyelmedbe ajánlani egy olyan intim betétet, ami még Magyarországon nem kapható, bolti forgalomban nem is lesz. Jelenleg Szlovákiából hoznák, de később Budapesten is lesz raktáruk. 
read more »
Endometriózis
Az endometriózis a reproduktív életkorban élő nőket érintő betegség. A név az “endometrium” szóból származik, amely a méh belfelszínét borító nyálkahártya. A lényege az, hogy a méh nyálkahártyája nem csak a méh üregében,
hanem azon kívül is megtalálható. read more »
Méh – uterus
Méh
Nem várandósan a méh alakja és mérete leginkább egy kisebb körtére hasonlít – mintegy 5 cm széles és 8 cm hosszú. A méh a terhesség során kitágul, hogy helyet biztosítson a növekvő embriónak. A méh falát simaizom alkotja, amelyet a méhnyálkahártyának nevezett nyálkás membrán bélel. A méh nyálkahártyája a menstruációs ciklus során hónapról hónapra átalakuláson megy át. Sejtek szaporodnak, így a nyálkahártya növekszik, vastagszik, majd a peteéréshez közeledve felpuhul, hogy a megterméjenyített petesejt könnyen beágyazódhasson. Ha nem történik megtermékenyülés, akkor a nyálkahártya alsó rétegeiben található hálózatos erek összehúzódnak, így a felette lévő nyálkahártya elhal, és vérzés kíséretében lelökődik.
A méh élettani helyzetét bonyolult szalagrendszer és a medencealapi izmok biztosítják.
Petefészek
Petefészkek
A két diónyi méretű, 3 cm hosszú és 6-8 g súlyú mirigy a méh két oldalán helyezkedik el. A méhhel a petevezetékek és a kötőszöveti szalagok kötik össze.
Működése:
A petefészek női nemi mirigyként két fontos feladatot lát el: havonta termel egy petesejtet, valamint az ösztrogén és a progeszteron női nemi hormonokat választja ki. Működése a pubertással kezdődik és a menopauzáig tart. A petefészek az agyalapi mirigy hormonjának ösztönzésére kezdi meg ciklikus működését, melynek folyamán a tüszők közül egy növekedésnek indul.
A megfelelő méret elérése után a tüsző megreped, és szabaddá válik a petesejt. Ez az esemény a tüszőrepedés vagy ovuláció. A petevezeték tölcsérszerű végén található rostok a kiszabaduló petesejtet “elkapják” és a vezeték belsejébe irányítják. A petevezeték féregszerű mozgása és a belső felületét borító csillószőrök segítségével továbbítják a méhbe a petesejtet. Amennyiben útközben a petesejt spermiummal találkozik és megtörténik az egyesülés. Immár a megtermékenyített petesej, azaz zygota vándorol tovább a méh ürege felé.
A tüszőérés során ösztrogénhormon termelődik. Az ösztrogén a vérárammal eljut a nemi szervekhez, és eljut a méhbe. Hatására a méh nyálkahártyája megvastagodik. A petesejtjét elvesztett tüszőben sárga pigmentanyagok rakódnak le. Ezután már sárgatestnek nevezik, és elkezdi a progeszteron termelését. A progeszteron hatására az ösztrogén által előkészített méhnyálkahártya alkalmassá válik az új élet kezdetét jelentő megtermékenyített petesejt befogadására.
Ha nem történt megtermékenyítés, és nem jött létre terhesség, a sárgatest 12-14 nap múlva elsorvad. A petefészekhormonok vérszintje lecsökken, miután a méh nyálkahártyája vérzés kíséretében leválik. Terhesség esetén a sárgatest akár 12 hétig is működhet, a terhesség fenntartása érdekében. Szerepét később a méhlepény veszi át. Felnőttkorban átlagosan 28 naponként érik meg egy tüsző és 14 nappal később válik szabaddá az ovuláció alkalmával.
A női ivarsejtek már a születéskor rendelkezésre állnak. A leánycsecsemők petefészke közel 400 000 petesejtet tartalmaz. A pubertásra ezek nagy része elpusztul, és csak 30 000 marad. A pubertás és a menopauza közötti időben ebből is csupán kb. 500 petesejt érik meg és szabadul ki a petefészkekből.
